Lássuk csak. Kezdjük azzal, hogy elvégeztem az orvosi egyetemet, és nemsokára egy híres kórházban meg is kaptam a kinevezésemet, mint Idegsebész adjunktus. Itt igazán kitűnő emberek között tanulhattam tovább, és mintegy 17 éven át gyakorolhattam tanult mesterégem.
Útközben persze találkoztam sok olyan dologgal, amelyek kérdőjeleket vetettek fel bennem, de mivel ebben a rohanó világban nem érdekli az embereket csak a luxus és a rivaldafény, a könnyű meggazdagodás, hát én sem voltam különb másoknál, sőt... De mivel egy szegény falubol eljutottam Románia egyik legjobb és legfelszereltebb kórházába, büszke voltam magamra és arra, amit elértem a munkámban.