Ahogy telt az idő, miután sikerült letisztulnom, a mesterem egyre több dologba avatott be. A letisztulás böjtöt, lelki tisztulást, az étkezési szokások megváltoztatását és egy esküt foglalt magába.
A fogadalom után különböző helyekre vándoroltunk el a mesteremmel. Olyan helyekre mentünk el, ami pozitív erővel töltött fel bennünket, és eközben megtanultam, hogy ha stresszes állapotban van valaki, mikor és hogyan tud olyan pozitív energiát venni a természetből, ami sokkal jobb mint akármilyen nyugtató gyógyszer, vagy akármilyen pszichológiai terápia.
Rá is kérdeztem, hogy csak itt fent Tibetben vannak ilyen helyek? Lassan elmosolyodott és azt monta:
"Mit gondolsz az Isten olyan egoista hogy csak ide teremtett olyan helyeket, ahol az ő pozitív erejét meg lehet tapasztalni?"
Rá néztem, és láttam a tiszta tekintetében azt, hogy még a kérdés is buta volt, amit feltettem. A maga megnyugtató nyugodt hangján így felelt:
"Géza! Te egy olyan csodálatos országból jöttél, ahol rengeteg pozitív erő létezik. Oly sok hely, templom és kolostor rendelkezik pozitív és gyógyító erővel, hogy orvoshoz pusztán a nagyobb dolgokkal kellene csak elmenni. És amikor valami bajotok van nem a poliklinikákhoz kellene rohanni, hanem ezekre a helyekre, és azokat a csodálatos teákat növények leveléből kivont italokat kellene inni, nem pedig mérgezni magatokat a különböző kemikáliákkal."
Idővel megtanultam, hogy ezeknek az energiáknak hogyan kell az erejüket felismerni, és hogy mikor kell ilyen helyekre elmenni. Megtanultam, hogy hogyan kell viselkedni, hogy ezeket a csodálatos dolgokat megismerhessük, és hogy fel tudjunk javulni mind testileg mind lelkileg.
Miután visszajöttem Tibetből, felkerestem olyan helyeket, amiről hallottam, hogy különböző csodálatos dolgok történtek ott. Voltak olyan helyek hogy nem éreztem semmit, de vannak olyan helyek, ahol igenis éreztem. És nem csak én, hanem azok is akiket magammal vittem. Azt azért tudni kell, hogy ezekre a helyekre sötét elméjű, alkoholos és kábítószeres emberek ne menjenek, mert a pozitív energia nyomása akkora lehet rájuk, hogy el is ájulhatnak vagy még rosszabb is történhet.
Ezekről a csodálatos helyekről is fogok írni nektek, hogy feltárjam azokat a csodálatos dolgokat, amiket feltárhatok. Mindezt azért teszem, hogy te is el tudj menni ilyen helyekre, hogy megtapasztald, amit én is megtapasztaltam és meggyógyulhass a különböző nyavajákból. És nem kell majd vagyonokat fizetned és még a gyógyszerekkel járó kockázatoknak sem kell kitenned magad. Attól sem kell tartanod, hogy mikor végre megszabadultál az egyik diagnózistól a másikat már írja is fel a kezelőorvos.
Egyik ilyen alkalommal épp amikor azt a kolostort látogattuk meg ahol Jézus korábban járt, megkérdeztem hogy miért nincsenek nők a kolostorokban, mint pl. a Ferenceseknél. Ő csak röviden válaszolt:
"A Bibliában olvastam valamit, amit mi a példák könyvének nevezünk. Ott te is olvashattad Ádámról és Éváról, hogy amikor egy ember a testi örömöknek él, ő már nem lehet szerzetes, nem lehet gyogyitó és nem lehet tiszta, amire Istennek szüksége van."
Egy családos ember, amikor Istenről, Budháról, Jézusról, Mohamedről elmélkedik, közben eszébe jut a felesége, aggódik a gyerekeiért vagy a családi problémái miatt, és nem tud koncentrálni olyan nagyszerű dolgokra, mint az égi csatornák megnyitása, vagy elengedni egy szellemet. Egy családos nem lehet olyan tiszta, hogy levegyen egy átkot, amit a sötét erők által bocsátottak rá egy embere, és viselnie kell annak viszontagságait. Ezért is tanítják, hogy soha ne hagyja el szátokat rágalom, igazságtalanság vagy átok.
Amint azt olvastam is, Jézus is sokszor hangoztatta ezeket a szavakat beszédeiben és azt is, hogy ha valaki pofont ad egyik arcodra, tarsd oda a másik arcodat is.
Mi szabályok szerint élünk, hiszen ha ezek a szabályok nem volnának úgy össze omlanánk mint az Egyiptomi birodalom, ahol már id.e 3000-ben olyan orvosi eszközöket használtak, mint amit a mai modern orvostudomány használ.
Megkérdeztem, hogy azok a kolostorok, amelyeket szikláka vájtak, mióta vannak meg. Mesterem csak ennyit mondott:
"Nincs felírva a Tibeti naplókban és ezekről nem is érdemes tudni, mert amit a kiváncsiság felfed, azt az emberek tönkre is teszik."
Tisztelettel: dr. Balla Géza